A Magánszállásadók Szövetsége reagált a MSZÉSZ javaslatcsomagjára

A kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek nyilvánosságra hozatala előtt minden szakmai szervezet igyekszik elkészíteni a saját iparágára vonatkozó javaslatokat és azt továbbítani a kormányzat felé. Nincs ez másként a turisztikai szervezetekkel sem, többek között a szállodák szövetsége és a magánszállásadók szövetsége is kiadta a javasolt intézkedéseket, ugyanakkor egy igazán lényeges kérdésben egyáltalán nincs egyetértés: ez nem más, mint a rövid távú lakáskiadás.

Utóbbi szervezet igyekszik belevonni a magánszállásadókat is a turizmus leállásának elszenvedői közé, míg a szállodai szövetség a hotelek védelmében olyan javaslattal állt elő, amely lényegében kivégezné a szállodák legnagyobb vetélytársát ezen a piacon.

Egy nappal korábban jelent meg öt turisztikai szakmai szövetségnek (MSZÉSZ, MUISZ, MARESZ, MABEUSZ, VIMOSZ) a javaslata Orbán Viktor gazdaságstabilizáló programcsomagjára vonatkozóan. A szállodák szövetsége, valamint a többi szervezet közösen egy azonnali hatállyal, egy közép távon és egy hosszú távon életbe léptethető intézkedéscsomagra tett javaslatot. 

A legsürgetőbbek között szerepel a turisztikai fejlesztési hozzájárulás eltörlése, az áfatúlfizetés 15 napon belüli visszautalása, míg középtávon olyan javaslatokat fogalmaztak meg, mint például a SZÉP-kártya adómentesség és a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása.

Utóbbi szabályozással lényegében kivégeznék a magán lakáskiadókat, legyen szó mondjuk balatoni nyaralókról (a nyári szezonon kívül - de ezt még később kifejtjük), vagy Airbnb-s lakásokról.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a javaslat értelmében 2020. július 1-től szabályozni kellene a rövid távú lakáskiadást: 

"A fővárosi szállodaipar válságból való kilábalását nagyban segítené, ha a magánlakások rövid távú bérbeadását újraszabályoznák, s évi 120 napban, a főszezon idejére (május 15.-szeptember 15.) korlátoznák a kiadható napok számát. Erre több nemzetközi példa is van. Ilyen Amszterdam, London, Barcelona, s ezt tervezik Prágában is. Ezt az is indokolja, hogy a szállodai szobáknak nincs menekülőútja, míg a bérlakás piac meg tudja találni közép-, hosszú távú bérlőit is, s így a lakhatási problémák is megszűnnének a fővárosban.

Az utóbbi években, nagyrészt Budapesten rohamosan terjedt el a rövid távú lakáskiadás, s jelent egyre nagyobb problémát az ott megjelenő magas arányú szürkegazdaság. Ezt az is bizonyítja, hogy tudomásunk szerint a szállodák 100%-a csatlakozott az NTAK-hoz, míg a lakások esetében ez a szám csak kb. 60%. Fővárosunkban az engedéllyel rendelkező magánlakásokban 2018-ban 3,34 millió vendégéjszakát regisztráltak, amiből 3,1 milliót külföldi vendégek töltöttek el. Az előbbi a szállodákban regisztrált vendégéjszakák 36,1%-a, az utóbbi a hotelekben regisztrált külföldi vendégéjszakák 38%-a volt."

A magánszállásadók szövetsége reagált

Erre, illetve a javaslat még néhány pontjára reflektált a Magánszállásadók Országos Szövetsége, mely szerint a leírtak egyes részei súlyosan diszkriminatívak, versenykorlátozóak, növelnék a munkanélküliséget, és lassítanák a gazdaság válság utáni turizmus magára találását, miközben közös érdek a szektor mielőbbi talpra állítása. 

"Szervezeteink, a MOSZ (Magánszállásadók Országos Szövetsége), a FATOSZ, a MAKE, valamint a Felelős Rövid Távú Lakáskiadók Szövetsége több mint 40 000 szálláskiadó magánszemélyt, mikró-, és kisvállalkozást képvisel országszerte. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége és partnerszervezetei olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amikről az érintettekkel, a magánszállásadókkal, nem egyeztettek, szakmai feszültséget kívánnak szítani, akkor, amikor mind az országon belül, mind a turizmuson belül széleskörű összefogásra van szükség.

Javaslatuk jórészt Budapest problémáira koncentrál, a vidék kimarad. Másrészt előírnák egy versenytársuknak, a magánszálláshelyeknek, hogy maximum 120 napot lehessenek nyitva Budapesten egy évben, megszabnák, hogy az emberek a lakásukat miképpen hasznosítsák! Teszik ezt hamis európai példára hivatkozva, mert sem Prágában (nem is tervezik), sem Londonban nincsen korlátozva a lakások kiadhatósága! A vállalkozás szabadságának ilyetén megsértése országunk Alaptörvényébe ütközik, és sérti a tulajdon szentségét, és a szektor de facto megszűnését okozná.

Még az ő állításuk szerint is a tavalyi évben az engedéllyel rendelkező, adót fizető magánszállásokban 3,1 millió vendégéjszakát töltöttek el külföldiek. Javaslatuk alapján az ország lemondhatna ennek a vendégéjszaka számnak jórészéről. A turizmus újra indulása után, a közép-európai régióban versenyhátrányba kerülhet Budapest, ha a turizmus egyik húzó ágazatát a rövidtávú szálláshelyet választókat nem tudja megszólítani - akik egyébként sem foglalnának hotelben- ezért több millió vendégéjszakával kevesebb foglalás valósulna meg.

Minden bizonyítást nélkülöz az az állításuk, hogy a magánszállásadók csak 60%-a regisztrált az NTAK rendszerbe. A Magyar Turisztikai Ügynökség, ilyen számot nem hozott nyilvánosságra, valamint jelezzük, hogy a 40 000 magánszálláshelynek eddig négy hónapja volt regisztrálni (beleértve az időszakosan működő, még ki nem nyitott szállásokat is), míg az összesen 1100 hazai szállodának majd hat hónap kellett, mire valamennyien elvégezték e kötelességüket! "

A MSZÉSZ és partnerszervezetinek javaslataira reagálva a magánszálláshelyek érdekeit is szem előtt tartó szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Kormány részére:

1. A kiadható napok számának korlátozásának elvetése!
2. A szobánkénti tételes átalányadó elengedése 2020-as valamint 2021-es évre.
3. A Turizmus Fejlesztési Hozzájárulás elengedése az évi 12. millió Forint bevételt el nem érő magánszálláshelyek részére.
4. Kérjük, hogy a szektort érintő bérjellegű támogatásokat az önfoglalkoztatók is igénybe vehessék.
5. A szálláshely szolgáltatást végző magánszemélyek így szerzett bevételét fel kelljen tüntetni az éves adóbevallásban, hogy az így szerzett bevétel kimutatható legyen. 
6. Gyorsítsák fel a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és a nagy szálláshely közvetítő oldalak (pl. Airbnb, Booking.com, Szállás.hu) közötti adatkapcsolat kiépítést, és valósítsák meg, hogy kizárólag legális szálláshelyek hirdethessenek a platformokon.

Amennyiben a szállodaszövetség által javasolt 120 napban maximált rövid távú lakáskiadás bekerül a válságkezelő csomagba, az komoly átrendeződést indít el a kiadó lakások piacán. A vásárlások tekintetében a befektetői kereslet jócskán leapadna, ami látható, lefelé nyomó hatást gyakorolhat az árakra is. Az intézkedés természetesen a nyaralópiacot is érintené, főként azokban a vidéki régiókban, ahol nem kifejezetten a nyári szezonban fogadnak vendégeket a szálláshelyek. A fogyasztói kosarakat is átalakíthatná ez az intézkedés, ugyanis a külföldi mellett, a belföldi, nem üzleti célú turizmus egy részében is nagy szerepük volt a nem szállodai tartózkodásoknak.

forrás: portfolio.hu