Hírek

Szakmai javaslatcsomag a Kormány részére a turizmus megmentésére

A koronavírus-járvány miatt kialakult válsághelyzetben öt turisztikai szakmai szövetség (MSZÉSZ, MUISZ, MARESZ, MABEUSZ, VIMOSZ) gazdaságstabilizáló programcsomagra vonatkozó javaslatokat állított össze és nyújtott be a Kormánynak, amelyek az alábbi cikkben kerülnek kirészletezésre.

Az MSZÉSZ, a MUISZ, a MARESZ, a MABEUSZ és a VIMOSZ, több éve sikeresen működnek együtt és egyeztetnek a szektorainkat érintő fontos kérdésekről, ezért a koronavírus által okozott helyzetben is közösen értékeltük a turisztikai ágazatot rendkívül súlyosan érintő körülményeket. (forrás: www.turizmus.com)

 

A 400 ezer ember megélhetését biztosító ágazat megmentése érdekében közösen összeállítottak egy javaslatcsomagot, amelynek elkészítését megelőzte a Magyar Turisztikai Szövetség munkatársaival hetek óta közösen folytatott munka. Ezt március 26-án nyújtották be Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek és Guller Zoltánnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának.

A fent megnevezett 5 szövetség sérelmezte, hogy az elmúlt napokban több olyan anyag jelent meg a sajtóban, amely az általuk megküldött szakmai javaslatok kivonatait tévesen és hiányosan átfogalmazva tartalmazza. Sajnos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az ágazatot érintő javaslataiit is ennek vélik.

Az MKIK tévesen tünteti fel, hogy a javaslatok egyeztetve készültek el. Nem történt egyeztetés az öt szövetség és a kamara között. Az MKIK anyaga nem tükrözi az öt szövetség álláspontját. Ennek okán az öt szakmai szövetség most a mai nappal sajtónyilvánossá teszi saját javaslatait. Bíznak benne, hogy azok meghallgatásra találnak, és szakmai hozzáértésüket elfogadva bevezetésre kerülnek.

Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
Magyar Utazási Irodák Szövetsége
Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
Magyar Beutaztatók Szövetsége
Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége

 

Azonnali intézkedést igénylő javaslatok a következők:

 

1.) Turisztikai fejlesztési hozzájárulás eltörlése visszamenőleges hatállyal 2020. 01. hótól

Ezt a hozzájárulást havi vagy negyedéves rendszerben kell megfizetni, attól függően, hogy a vállalkozások milyen bevallók az ÁFA rendszerben. Örömmel vettük, hogy most ebben a kormányzati azonnali mentőcsomagban március, április, május, június hónapokra nem kell megfizetni.

További segítség lenne a piaci szereplőknek, ha a január és február hónapokra ezt visszamenőleg is érvényessé tennék, ugyanis azon cégek számára, akik az esedékes  befizetést már teljesítették, komoly segítség lenne, ha visszautalnák ezeket az összegeket, illetve sokan, a negyedéves bevallók most kellene utaljanak és a kialakult helyzet miatt erre egyáltalán nincs keretük.

 

2.) Lekötött energia és közmű szerződések újra tárgyalására jogszabályi feltétel rendszer megalkotása

  • Villamos energia
  1. Lehessen rendkívüli teljesítménycsökkentést végrehajtani 04.01-től, minden más szabály megtartása mellett (ebben az esetben akár hónapról hónapra növelni, ha újraindulnának a szállodák, telephelyek).
  2. Az 1) mellett 2020-ban ne csak a jogszabály szerinti 3 alkalommal 1-1 naptári hónapra lehessen az ún. operatív teljesítménytöbbletet kérni, hanem többször is (jobban lehetne így idén a valós felhasználáshoz igazítani a lekötést).
  3. Ha sem 1) sem 2) nem járható, akkor javasoljuk, hogy minden hónapot követően a tényleges felhasznált teljesítmény után kelljen csak fizetni 2020. december 31-ig. Ez a szabály vízügyi, árvízvédelmi létesítményekre jelenleg is érvényben van, ezt kellene kiterjeszteni a mi szektorunkra is.
  • Földgáz
  1. Legyen lehetőség minden fogyasztási ponton napi, heti, havi teljesítmény lekötésekre a gázév végéig (ez jelenleg a korábbi szezonális fogyasztási helyeken alkalmazott megoldás).
  2. A lekötött teljesítmény után fizetendő díjat töröljék el a gázév végéig (2020. 09. 30-ig) vagy vezessenek be helyette egy jelképes alapdíjat.
  • Távhő
  1. Havonta utólag, az adott hónapban felvett átlagos teljesítmény alapján történjen az elszámolás (havi fogyasztás (GJ) / (hónap napjainak száma * 24 * 3,6) [MW]) VAGY
  2. Teljesítménydíj helyett, amennyiben nincs vagy bizonyos szint alatt marad a fogyasztás, legyen egy jelképes havidíj megállapítva.

 

3.) ÁFA túlfizetés

 

A jelen, rendkívüli helyzetrevaló tekintettel javasolnánk, hogy a megbízható adózók számára az ÁFA folyószámlájukon szereplő ÁFA túlfizetés 15 napon belül visszautalásra kerüljön. Ez a döntés a vállalkozások cash-flowját nagymértékben pozitívan befolyásolná. A kifizetések nem jelentenek ellenőrzés elkerülést, hisz az adóhivatal konkrétan regisztrálja, hogy kinek fizette vissza és utólagosan is bármikor elvégezheti az ellenőrzést.

Ezen ÁFA összegek visszautalása nem jelent extra kiadást a költségvetésnek, mert ez az összeg a vállalkozásnak visszajárna.

 

4.) Utazási irodák likviditási és gazdálkodási helyzetének javítása

A járvány gazdasági hatásaként a korábban általában a nyári szezonra befizetett utazási előlegeket az utasok a gazdasági és utazási bizonytalanságok miatt a hatályos jogszabályok szerint indoklás nélkül visszakérik 14 napos fizetési határidővel. A külföldi szállás szolgáltatók és közlekedési társaságok a hazájukban megszületett jogszabályok rendelkezéseit kihasználva csak átfoglalást engednek, vagy névre szóló utazási vouchert adnak. A becsült előleg állomány 9,7 Mrd Ft és 60.000 fő utazását érinti. Javaslatunk, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel a hazai utazási irodáknak is legyen erre lehetősége a tömeges utazási irodai csődök elkerülése érdekében. A részletes szakmai javaslatot 2. számú melléklet tartalmazza.

„A Kormány/2020. (III.) Korm. rendelete

 

A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § 2020.március 1-ét követő 6 hónapig az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 21. § (3) és (4) bekezdés szerinti felmondás esetében a Korm. rendelet 21. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni. Az utazásszervező az utazási csomag ellenértékeként befizetett teljes díjat voucher formájában is megtérítheti az utazó részére, amely a megtérítéstől számított 1 évig váltható be.

A voucher megfelel a következő feltételeknek:

  • a) a voucher az utas által már befizetett összeg teljes értékét képviseli;
  • b) a voucher kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat;
  • c) a voucher érvényessége egy év;
  • d) a voucher egyértelműen jelzi, hogy a koronavírus-krízis miatt adták ki.

 

2. § Az utas nem utasíthatja el az 1.§ a-d) pontokban említett feltételeknek megfelelő vouchert.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

 

Indoklás

Az Európai Unióban utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló 2015/2302. uniós irányelv előírásaival összhangban az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 21.§-sa alapján amennyiben az utazásszervezőt elháríthatatlan és rendkívüli körülmények gátolják a szerződés teljesítésében, a szerződést felmondhatja, s ez esetben az utazásszervező a teljes részvételi díjat köteles visszafizetni 14 napon belül az utazó részére, de további kártérítést az utazó nem kérhet.

Amennyiben az utazó felmondása arra tekintettel történik, hogy a Kormány utazásra nem ajánlott országok közé sorolja az érintett célállomást, vagy annak közvetlen környezetét, úgy az utazó szintén jogosult a teljes részvételi díj visszatérítésére legkésőbb 14 napon belül, s további kártérítésre ugyanakkor nem tarthat igényt.

A koronavírus járvány következtében rendkívüli és elháríthatatlan helyzetekkel kell most szembesülniük mind az utazóknak, mind az utazásszervezőknek. Az már bebizonyosodott, hogy a jelenlegi uniós szabályozás, s annak nyomán az egyes tagállamok nemzeti joga nem ilyen súlyos, s soha nem látott széles körű és időben sokáig fennálló krízishelyzetre vonatkozóan írta elő a teljes részvételi díj visszafizetési kötelezettséget az általános vis major helyzetekre egyébként irányadó általános elszámolási kötelezettség helyett.

Azok az elkerülhetetlen szabályozások, melyek most a világjárvány miatt születnek, szigorúan korlátozzák a hétköznapi életet és gyakorlatilag teljesen leállították a turizmust. Rendkívüli jogrendi szabályokat léptettek életbe sok országban, s ezzel az utazási szolgáltatásokat közvetlenül nyújtó szolgáltatókra (pl. légitársaságok, hajótársaságok, buszos vállalkozások, szállodák stb.), illetve a velük szerződéses kapcsolatban álló utazásszervezőkre az általános polgári jogi, kereskedelmi szabályoktól teljesen eltérő, akár országonként is változó jogi előírások vannak most érvényben.

A legtöbb szolgáltató a vis major helyzetre hivatkozással szintén nem visszatérítést biztosít, hanem későbbi időpontra történő átfoglalás lehetőségét ajánlja fel a szerződött partnereiknek vagy közvetlenül a fogyasztóknak.

Mindezek alapján gyors megoldásra van szükség a tömeges útvisszamondások miatt. Az utak visszamondása rendkívül nehéz likviditási problémát jelent ugyanis, mely fizetésképtelenséghez vezethet számos utazásszervezőnél már a közeljövőben. Ezzel újabb munkahelyek szűnhetnek meg, s családok megélhetése kerülhet veszélybe.

Az Európai Utazási Irodai Szövetségek Szervezete, az ECTAA is azt javasolja, illetve sürgeti az Európai Unió döntéshozó szerveit, hogy az utazási vállalkozások később felhasználható vouchereket adhassanak az utasoknak a részvételi díj készpénzben történő visszafizetése helyett. Több tagállam már hasonló rendkívüli jogszabályi beavatkozást hajtott végre, tekintettel a rendkívüli helyzetre, pl. Olaszország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Lengyelország.

Várhatóan az Európai Bizottság is kezdeményezni fogja az uniós szintű szabályozástól eltérő rendelkezések átmeneti bevezetését, de ez akár hosszabb folyamat is lehet, s a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is mielőbb meg kell teremteni annak a jogi alapját, hogy az utazásszervezők az azonnali visszafizetések helyett későbbi időpontig felhasználható vouchert ajánlanak fel az utazóknak a lemondott utak esetében.

5.) "Munkahelymegőrző támogatás program" pályázat Budapesten 2020. december 31-ig

A járvány lecsengése után egyértelműen a hazai vendégek fognak először forgalmat generálni az országban, s így Budapest esetében még hosszú hónapokig rendkívül alacsony kihasználtsággal kell számolni. Ahhoz, hogy a szállodák az értékes munkaerőt meg tudják tartani, szükségük van a munkavállalói bérek támogatására. Budapesten közel 20.500 szállodai szoba található, melyben összesen kb. 10.000 fő dolgozik, átlagosan bruttó 300.000 Ft alapbérért.

A gazdasági válság idején létrehozott OFA (OFA Nonprofit Kft.) program alapján javaslunk kidolgozni egy pénzügyi pályázati alapot a bértámogatásokra, ahhoz, hogy ne kerüljön utcára több ezer szakképzett munkavállaló a fővárosban (Javaslatunk illeszkedik a 2008-as válság hasonló, már jól vizsgázott  megoldásaihoz.).

A pályázat kedvezményezettje lehessen minden, a központi régióban és Budapesten szálláshely szolgáltatással foglalkozó vállalkozás, aki a pályázat beadása előtt legalább 6 hónapig 10 főt teljes munkaidőben foglalkoztatott. Fontosnak tartjuk, hogy nagyvállalatok ne legyenek kizárva a kedvezményezetti körből.

Szakértők szerint sávos rendszerben lenne célszerű kidolgozni a pályázati rendszert:

  • Bruttó 300.000 Ft bér esetében - 80%-os állami támogatás
  • Bruttó 300-500.000 Ft között - 75%-os állami támogatás
  • Bruttó 500-800.000 Ft között - 70%-os állami támogatás
  • Bruttó 800.000 Ft felett, csak a 800.000 forintig jár a támogatás

Becslésünk szerint az OFA alapot 25 Mrd Ft-tal kellene feltőkésíteni a 9 hónapos támogatási időszakot figyelembe véve.

A járvány hatását csak becsülni tudjuk. Amennyiben a megfelelő marketingtevékenység ellenére sem indul meg a belföldi kereslet a vidéki szállodákban, úgy javasoljuk megfontolni ennek az alapnak a kiterjesztését azokra a szállodákra is.

A munkaerőköltség a legnagyobb költség – 35-40% – a szállodáknál mind Budapesten, mind vidéken, s a jelenlegi magas költségű bezárás mellett az újranyitás a legtöbb szálloda esetében még magasabb kiadással jár majd, mivel a valószínűsíthető hosszú hónapokig tartó alacsony foglaltság ellenére a munkabéreket ki kell fizetni, vagy a nyitás utáni hetekben, hónapokban fogják véglegesen elküldeni a szállodák a legtöbb munkaerőt, illetve akár számos cég emiatt mehet csődbe.

KIEGÉSZÍTÉS:

A cikk ma esti megjelenését követően az MSZÉSZ jelezte, hogy a javaslat első változatának készítésekor még azt feltételezték, vidéken jóval hamarabb talpraállhatnak a szállodák a belföldi turizmus extra marketingtámogatása és a SZÉP-kártya hatása miatt, mint Budapesten. Ugyanakkor a járvány elhúzódása miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a vidéki turizmus újraindulása is késedelmet szenvedhet, ezért a szövetségek a javaslatcsomag végső, benyújtott változatában, az 5/b kiegészítő pontban javasolták, hogy a munkahelymegőrző támogatási programot az ország egészére terjesszék ki 2020. december 31-ig.

6.) „Munkahely megőrző támogatás program” kiterjesztése utazási irodákra, rendezvényszervező vállalkozásokra és beszállítóikra, valamint a közétkeztetésben résztvevő vállalkozásokra

 

Javasoljuk, hogy az ötös pontban leírt munkaerő megtartó pályázat kedvezményezetti körét a fent leírt szabályok alkalmazásával az utazási irodákkal, rendezvényszervező vállalkozásokkal és beszállítóikkal, valamint a közétkeztetésben résztvevő vállalkozásokkal is bővítsük, azzal a könnyítéssel, hogy a pályázat beadása előtt legalább hat hónapig minimum 5 főt teljes munkaidőben foglalkoztattak.

 

7.) Hazai szállodai alvállalkozók, beszállítók segítése

A hazai szállodák működéséhez elengedhetetlenek a beszállítók, alvállalkozók, melyek étel alapanyagokat, konyhatechnológiát, bútorokat, étkészleteket, ágyneműt, stb. szállítanak, munkaerőt kölcsönöznek, biztonsági, mosatási, rendezvénytechnikai szolgáltatást nyújtanak. Ezen alvállalkozók közül sokan rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek a szállodák bezárásával, mivel például a mosodai szolgáltatásból szállodai szobánként kb. 19.000 Ft, a biztonsági szolgálat esetében kb. 9.000 Ft havonta a bevételük, a külsős munkaerőköltség változó, de van olyan szállodalánc, amelytől ez több mint 30 millió Ft bevételt jelent a cégeknek havonta.

Azt javasoljuk, hogy a szállodákhoz hasonló elbírálásban részesüljenek azok a magyar tulajdonú vállalatok, melyek esetében az értékesítés nettó bevételének legalább a 65%-a igazolhatóan a szállodaiparhoz, vendéglátáshoz kapcsolódik. Számukra is legyen biztosított az állam által garantált hitelprogram, egyéb munkahelymegtartó támogatások.

 

Középtávú, az ágazat újraindítását segítő javaslatok

 

1.) Az ágazatnak adott járulék kedvezmények meghosszabbítása 2020. december 31-ig

A kormányrendelet jelenleg 4 hónapban (március-június) csökkentette a munkabér utáni közterhek megfizetésének kötelezettségét. Szakmánk egyhangú véleménye az, hogy erre a könnyítésre nemcsak a járvány kezdeti szakaszában lesz szükségünk, hanem a gazdasági újrakezdés és talpra állas időszakában is.

A turizmus és rendezvényipar csak akkor fog lassan újra indulni, ha a járvány az egész világon igazoltan lecseng. Ezt követően az egyéni és különösen a céges utazások nagyon óvatosan fognak visszatérni a helyzet miatt kialakult gazdasági bizonytalanságok okán. További bizonytalanság a kilátások tekintetében, hogy a légi közlekedés hogyan és milyen iramban fog tudni rehabilitálódni a hatalmas veszteségeket követően.

Kérik a bérterhek csökkentésének kiterjesztését 2020. december 31-ig, hogy megkönnyítsék a bajba jutott cégek költségeinek hosszabb távú és biztosabb tervezhetőségét.

2.) Reprezentációs adó megszüntetése vagy mértékének jelentős csökkentése

Az intézkedés segítené a hazai rendezvény piac újra éledését. Az általunk becsült költségvetési hatása 15 Mrd Ft/év. Már a nyári hónapokban javítaná a területen dolgozó vállalkozások jövedelmezőségét.

3.) A Budapesti MICE turizmus célzott támogatása, 600.000 pótlólagos vendégéjszaka megszerzése érdekében

Szakmai szervezetek egybehangzó véleménye szerint a budapesti turisztikai forgalomban meghatározó külföldi „üdülési” célú forgalom a vírus okozta adminisztratív lezárások feloldása után is csak minimum egy év múlva közelítheti meg a válság előtti vendégérkezéseket. Ezt belföldi vendégekkel nem lehet pótolni. A lezárások és tiltások világ szinten számos rendezvény megtartását tették lehetetlenné, melyek az őszi torlódások miatt keresik az új helyszíneiket.

A hivatás turizmus ide csábítása érdekében azt a javaslatot tesszük, hogy célzott programmal erősítsük Budapest versenyhelyzetét a nemzetközi MICE piacon a 2020 őszi rendezvény időszak megtöltése érdekében.  Ehhez két területen kérünk segítséget: 4 M EUR nemzetközi kampány költségvetés biztosítása a Magyar Kongresszusi Iroda Kft. koordinálásában, valamint minden 100 főt meghaladó MICE rendezvény esetén vendégenként 100 EUR szervezői támogatás biztosítása.

Javaslatunk alátámasztására az alábbi táblázatba foglaltuk össze a peremfeltételeket és a várt eredményszámokat.

 


4.) SZÉP-kártya adómentessége vagy adóterheinek jelentős csökkentése 2021.12.31-ig

A SZÉP-kártya költés a hazai szállodákban 2019-ben 25,8 milliárd Ft volt. Ebből a fővároson kívüli szállodákban 25 milliárd Ft-ot költöttek, ami a belföldi szállásdíj bevétel 29,7%-a volt. Ez mutatja, hogy a vidéki szállodák számára meghatározó belföldi turizmusban milyen jelentős szerepe van a SZÉP-kártyának.

A SZÉP-kártya 2021. december 31-ig szóló adómentessége növelné annak népszerűségét, hozzájárulna a belföldi turizmus válság utáni újraindításához, s ezáltal segítené a döntően vidéki, kkv-formában működő hotelek válságból való kilábalását, talpra állását.

5.) SZÉP-kártya egyéni számla egyenleg felhasználhatóságának meghosszabbítása plusz egy évvel

6.) A vendéglátásban a helyben készült és elviteles ételek ÁFA tartalmának megkülönböztetésének megszüntetése, azaz egységesen 5% ÁFA és 4%-os turisztikai fejlesztési hozzájárulás kerüljön felszámításra

7.) Rövid távú lakáskiadás újraszabályozása 2020. július 1-től

Az utóbbi években, nagyrészt Budapesten rohamosan terjedt el a rövid távú lakáskiadás, s jelent egyre nagyobb problémát az ott megjelenő magas arányú szürkegazdaság. Ezt az is bizonyítja, hogy tudomásunk szerint a szállodák 100%-a csatlakozott az NTAK-hoz, míg a lakások esetében ez a szám csak kb. 60%.

2018-ban Budapesten a szállodákban 19.831 szoba, a regisztrált lakásokban már 17.641 szoba volt, ami a hotelek kapacitásának 89%-t tette ki. Fővárosunkban az engedéllyel rendelkező magánlakásokban 2018-ban 3,34 millió vendégéjszakát regisztráltak, amiből 3,1 milliót külföldi vendégek töltöttek el. Az előbbi a szállodákban regisztrált vendégéjszakák 36,1%-a, az utóbbi a hotelekben regisztrált külföldi vendégéjszakák 38%-a volt.

A fővárosi szállodaipar válságból való kilábalását nagyban segítené, ha a magánlakások rövid távú bérbeadását újraszabályoznák, s évi 120 napban, a főszezon idejére (május 15.-szeptember 15.) korlátoznák a kiadható napok számát. Erre több nemzetközi példa is van. Ilyen Amszterdam, London, Barcelona, s ezt tervezik Prágában is. Ezt az is indokolja, hogy a szállodai szobáknak nincs menekülőútja, míg a bérlakás piac meg tudja találni közép-, hosszú távú bérlőit is, s így a lakhatási problémák is megszűnnének a fővárosban.

8.) Diplomaszerzéshez szükséges szakmai gyakorlat letételére rendelkezésre álló idő egy évvel történő meghosszabbítása.

 

Hosszú távú, az ágazat talpra állását segítő javaslataink

 

1.) Azonnali, legalább 3 évre szóló, nem forgalomhoz kötött állam által garantált hitelprogram a szálloda szektor, a vendéglátás és az utazási irodai szektor számára, vagy ágazati turizmus bank létrehozása

Magyarországon jelenleg mintegy 1.100 hotel működik, melyek közül kb. 800 50-70 szobánál kisebb kapacitású. Ezek kkv-formában működő vállalkozások, melyek döntően vidéken találhatók, ahol a belföldi turizmus domináns.

A koronavírus epidémia miatt a fővároson kívüli szállodák nagy része kénytelen volt bezárni, miközben sokan közülük az utóbbi évek kedvező üzletmenetére alapozva jelentősen emelték a béreket, beruházásokba kezdtek. Ezeken a döntően hazai tulajdonú kkv-kon segítene jelentősen a minimum 3 évre szóló állam által garantált hitel.

Bízunk támogatásukban és a hazai turisztikai szektor megmentése érdekében hozott további intézkedésekben. Amennyiben bármilyen további információval szolgálhatunk, készséggel állunk személyesen is rendelkezésére!

Budapest, 2020. március 26.

További hírek; fontos információk

A Siófok sokszínűségét bemutató rovatunkban legutóbb a megújult Sió Welness Medical Beauty szalon tulajdonosával, Illyés Krisztinával és férjével Krichenbaum Pállal készítettünk interjút. A beszélgetés során szó esett a megújult arculatról, az új gépekről és kezelésekről, a koronavírus okozta nehézségekről és a jövőbeni fejlesztésekről, tervekről.

- avagy MIRŐL és HOGYAN írj, hogy eloszlasd a vendégeid utazással kapcsolatos bizonytalanságait
(forrás: szibea.hu)

Az újranyitás kapujában állunk és körvonalazódni látszanak, hogy marketingesként mi most a legfontosabb feladat. Olyan információkkal kell a vendégeket ellátni, amelyek meggyőzik őket arról, hogy a szálláshelyen a nyaralás alatt sem fenyegeti veszély az egészségüket és végre biztonságosan kiléphetnek a négy fal közül.

Siófok Pünkösd hétvégéjén nyitásra készül! Természetesen minden biztonsági előírásnak megfelelve, vigyázva Rátok, de már mindenki készen áll arra, hogy visszatérjen az élet Siófokra.

Az idei tavasz rendkívül nehéz helyzetbe hozta Siófok vállalkozóit is, gyorsan és rugalmasan kellett alkalmazkodniuk a helyzethez annak érdekében, hogy ne álljon meg teljesen az élet. Szerencsére a kitartás és a városi szintű összefogás lassan, de biztosan meghozta gyümölcsét, és az enyhítések után, mostanra már újra nyílnak az éttermek, kávézók, cukrászdák teraszai, rövidesen visszatér az élet Siófok utcáira.

2020. május 9. (szombat) 0 órától május 10. (vasárnap) 24 óráig újra korlátozások lesznek érvényben Siófok területén – jelentette be Facebook oldalán dr. Lengyel Róbert, a város polgármestere.