Látnivalók

NAPÓRÁK SIÓFOKON

 

A Nap többé-kevésbé egyenletesnek tekinthető kelet-nyugat irányú látszólagos mozgása alapján, egy célszerűen megválasztott tárgy árnyékának hossza, illetve iránya számszerűsíthetően mutatja az idő napi múlását. A Nap e mozgását kihasználó elrendezés a napóra.

 

Siófokon sok évtized óta két napóra működik. Egyik a Vasút állomás előtt van kb. 1990 óta, Barta Lajos szobrász művész alkotása a strandon látható 1963 óta. Azóta van néhány újabb is.

 

Napóra a siófoki Könyvtár oldalán

 

A Víztorony tövében lévő, 2011-ben épült új Könyvtár emeleti olvasótermének a falsíkból kiugró méteres szöglete építész-esztétikai szerepén túl mi más lehetne, mint az épületbe épített és falakkal takart hatalmas árnyékvető jól látható csúcspontja, azaz egy napóra legfontosabb része. Az árnyékkép alapján egy olyan, különleges elrendezésű, kétszálas napóráról is beszélhetünk, melynek egyik szála a helyi délkörben lévő függőleges, míg a másik egy erre merőleges síkban lévő vízszintes egyenes. Ezt a ritkán adódó építészeti lehetőséget és napórás ötletet dr. Molnár János mérnök, siófoki lakos utólag vette észre. Ezt követően a fali méréseket és a napóra tervezési-kiviteleztetési munkáját is ő ajándékozta városának.

Az a napóra kialakítás, hogy az épület egyik részének árnyéka a másik falon lévő skálán mozog, nagyon ritka, nemcsak Magyarországon. Az épület adottságaihoz igazított óravonalak természetszerűen a helyi időt mutatják, de a Fő téri és a zónaközépi földrajzi hosszúságok különbségének (kb. 12 idő-perc) figyelembe vételével. Azaz a skála osztásvonalai és feliratai a középeurópai zónaidőnek (KÖZEI) megfelelőek. A járdától induló, kb. 3 x 4 méteres falfelületen lévő skála az épület tájolásából adódóan kb. 11 órától napnyugtákig kap megvilágítást. Az egész órák vonalainak felirata római számjegyű. A fél órákat vékonyabb, számjelzés nélküli szaggatott vonalak jelzik. Naptár lehetőséget az állatövi jegyekhez igazodó tavaszvonal és a téli-nyári, két szélső hiperbola ív ad. A számítási tervek alapján készült az épület mészkőfalába kapart majd kifestett skálahálózat. Az ötletes terv szép megvalósítása a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ dekoratőrének, Hóber Ferencnek és a balatonszemesi ifj. Tari József kőszobrász mesternek keze munkáját is dicséri. Az épületet tervező Kokas Ignác építész szerint a könyvtárépület diszkrét, de figyelemre méltó kiegészítője lett a napóra. Az épületet és napóráját a siófoki Önkormányzat 2017-ben felvette az egyedi értékvédelemre méltó építményei jegyzékébe.

 

Napóra a siófoki Mólón

 

A siófoki kikötő mólójának végét díszítő Angyal szobor Pjotr Sztronszkij alkotása. A móló felújítását és az új szobor talapzatát Bíró József siófoki mérnök tervezte, a kivitelezéseket a BAHART munkatársai 2013-ban végezték. A talapzaton lévő kb. 60x120 cm méretű függőleges, fali napórát ugyancsak dr. Molnár János mérnök tervezte és a BAHART munkatársai készítették. Az árnyékvető a falra merőleges, vízszintes, rövid pálca. Az óra skálája manapság már meglehetősen ritka fajtájú: azt az időtartamot mutatja, ami a Nap lenyugvásáig még hátra van a nappalból. Így nem kellenek a napórák pontosságát növelő időegyenleggel és a zónaidőkkel kapcsolatos korrekciók. Ilyen skálákat használtak az ókori Babilóniában, majd később Itáliában. Az óravonalak skálája 30 percenkénti osztású és óránkénti számozású. A naptár lehetőség itt is megtalálható: az állatövi jegyekhez igazodó tavaszvonal és a téli-nyári napfordulónak megfelelő két szélső hiperbola ív ad tájékozódási lehetőséget. A napóra magyar és angol felirata szerint Az árnyékvető hű szolga, a napnyugtáig tartó időt mutatja. – és ezzel utal a BAHART „Naplemente túráira”. A mólót és építményeit (szobor, napóra) is felvette 2017-ben a siófoki Önkormányzat az egyedi értékvédelemre méltó építményei jegyzékébe.

 

A Kilitiben lévő iskola napórája

 

A skála kialakításának egy különleges módja jelenik meg azon a napórán, ami a Siófok-Kilitiben lévő iskola előkertjébe került 2013-ban. Az egyenlítő síkjával párhuzamos két darab, kb. 31 cm átmérőjű félkörív hordozza az egyenközű, de kettős számozású skálaosztásokat. Az árnyék-jel helyzete a skála feliratok segítségével a mindenkori helyi időt mutatja. Az ívek végei 30-30 fokkal, kissé túlfordulnak a kelet-nyugat irányú átmérőkön. A keleti oldal 50 cm hosszú skáláján reggeli 4-től 10-ig, majd 10-től 16 óráig terjed a feliratozás. A nyugati oldal ugyancsak 50 cm-es skáláján reggeli 8-tól 14-ig, majd 14-től 20 óráig terjed a feliratozás. Ebből az is adódik, hogy a szokásos 6-18 óra közti 12 órányi méréstartomány 4-20 órák közti 16 órára nőtt a kettős ív következtében.

 

Azzal, hogy két-két pólusra mutató árnyékvető pálca került a körívek meghatározott helyeire, a több árnyékvető és az innen-onnan vetülő árnyékok érdekessé teszik a napórát. A skálasík felső és alsó oldalára vetülő árnyékok miatt kellett a méretezett hosszúságú árnyékvetőknek felfelé és lefelé is kinyúlni a skálasíkból. A napóra tartólapja a felszín alatti betontömbből kiálló 100 cm magas tartócső felső végéhez van rögzítve. A skálák feketére eloxált vékony, 3 cm széles alumínium lemezek. A skálák negyedórás gyakoriságú osztásjelei és a római számozású feliratok színe fehér.

 

A Sió utcai napóra

 

Elsősorban azért különleges, mert Magyarországon ez az első kétszálas rendszerű fali napóra. Ráadásul olyan kialakítású, hogy csak egy árnyékvető szálja van. Ritka azért is, mert a 2,7 x 1,5 méteres skálája a szokásosabb napóráktól eltérően a zónaidő szerinti értékeket percnyi pontossággal mutatja. Így kultúrtörténeti érdekesség, meg európai ritkaság is a 2018-ban készített kétszálas napóra.

 

A kétszálas napórák érdekességét az jelenti, hogy a Nap a maga napi ismétlődésű, látszólagos körmozgásai során a megfelelően elhelyezett szálak árnyékait úgy vetíti a felfogó skálafelületre, hogy az árnyékvonalak metszéspontjának vándorlását a napi és évi időpontok szerinti skála-hálózatok segítségével óraként és naptárként is lehet használni. A siófoki napóra estében a Nap kelet-dél-nyugat irányú körbefordulása egy függőleges szál függőleges árnyékának vízszintes irányú vándorlásaként jelenik meg, míg a Nap emelkedési-süllyedési mozgásait egy vízszintes szál árnyékának fel-le mozgása jeleníti meg. Pontosabban fogalmazva ez a vízszintes szál a Pápay György siófoki építész által tervezett épület bejárati ajtói felett lévő esővédő tető ereszcsatornája. Ez véletlenül egy napórának megfelelő helyre került. Ezt használta ki, mint a napóra tervezője dr. Molnár János mérnök. Rajza alapján a fal skáláját Hóber Ferenc grafikus festette. Így lett a tető tartószerkezetének megfelelő pontjához rögzített és nehezékkel terhelt egyetlen zsineg pompás árnyékvetője az egyedi kialakítású kétszálas rendszerű napórának.

Az összeállítás dr. Molnár János munkája

 

További látnivalók