Hírek

Flesch: lassan indul majd újra a turizmus

A hazai ágazat helyzetét Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökével tekintettük át - írja az Index.

 

A koronavírus, a kontaktmentes létezés sok ágazatot lefagyasztott, de az elemzések alapján ezek közül a nemzetközi turizmus jövőbeli trendjei a legrémisztőbbek. Miközben sok szektorban bízunk a gyors pótlásban, a V alakú felpattanásban, a nemzetközi turizmusban inkább csak 12-18 hónapos időtávon várják a szakemberek a felépülést.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke ugyan hosszabb távon optimista, szerinte Budapest még nyertese is lehet a piac újjáéledésének. Magyarország alacsonyabb áraival, központi elhelyezkedésével (az autós turizmus vélhetően előbb épül fel, mint a repülős) valóban jól járhat, de addig valahogyan a szektornak túl kellene élnie. Mint az elnök mondja, mindenki látja, hogy rövid távon mi várható, hiszen nem várható semmi, nullára fagyott le a szektor bevétele, de kevesebb szó esik arról, hogy mi történik majd az újraindulásnál. Hiszen a bezárás is drága, de az újranyitás még drágább lesz.

A magyar turisztikai szektor a hazai GDP 12-13 százalékát adja. 400 ezer munkavállalónak jelent közvetlen megélhetést, a családtagjaikkal együtt ez egymillió ember, többségüknek most a nulla közelébe eshet a bevételük. Fontos exportágazat, hiszen miközben a magyarok évente 7-800 milliárd forintot költenek el külföldön, addig a beutazó külföldiek háromszor annyit itthon. Az átlagos külföldi eljön Magyarországra, szállodában lakik, vendéglőben eszik, múzeumba, szórakozóhelyre, fürdőbe jár, és még vásárolgat is. Ha nem jönnek a külföldiek, ezek a szolgáltatók sem élnek meg, viszont ha ezek az attrakciók nem nyitnak ki, akkor a külföldiek sem jönnek, erre a tyúk-tojás helyzetre is komplex kezeléssel érdemes lőni. Sajnos már jelenleg is nagyon sok ember elveszítette az állását, hiszen a bevétel nélküli munkáltatók hiába kapnak részleges segítségeket, adó-, járulék- és hitel-visszafizetési halasztásokat, támogatásokat, hónapokra kieső bevétellel nem tudnak teljes bért fizetni.

Egy jobb belvárosi étteremben akár 15 millió forint is lehet a havi bérköltség, egyértelműen ez az első számú költségelem, érdemben magasabb, mint a második számú költség, az alapanyag, vagy a harmadik számú, a bérleti díj (a tulajdonos és az üzemeltető sokszor elválik egymástól a vendéglátásban). A szállodaiparban is mintegy 35-40 százalékot jelent a bérköltség. Ebben a helyzetben semmiképpen sem szerencsés a szektor gazdasági társaságait pellengérre állítani, ha elbocsátanak, a leépítés ugyanis a túlélés egyetlen lehetősége sokaknak. Nem arról van szó, hogy állandóan sírunk, de azt gondoljuk, hogy most a három oldalnak össze kell fognia: a kormányzatnak, a munkaadóknak, illetve a munkavállalóknak – mondta az elnök.

A nullával nem lehet mit tenni

Miközben a 2008–2009-es válság visszaeséséhez, az 50-70 százalékra apadó forgalmakhoz még lehetett igazodni kisebb csapattal, új költségszerkezettel, a 0 százalékhoz nem lehet alkalmazkodni. Felmerülhet persze a kérdés, hogy az aranyévekben, a korábbi hatalmas turisztikai növekedés, a szárnyalás idején nem lehetett volna felhalmozni, tartalékolni. Az elmúlt évek tényleg jók voltak, a foglaltság és az átlagár is emelkedett (igaz, a bérköltségek is), sokaknak még a korábban elmaradt fejlesztésekre is volt saját és uniós forrásuk. Ugyanakkor az ágazat eredményhányada eddig sem volt egetverő, a nagy többség nem tudott többhavi költségnek megfelelő tartalékot félretenni, és a nullára tényleg nem lehetett felkészülni. Sok hónapra elegendő likviditási tartaléka szinte senkinek nincsen, miközben azért más egy nagy szállodalánc helyzete, mint a sok kicsi, 50-100 szobás szálloda élete. Utóbbiak klasszikus kkv-k, amelyek napról napra gazdálkodnak, erős függésekkel, gyenge likviditással.

A következő hónapokban mindenkinek az a legfontosabb feladata, hogy valamiképpen elkerülje a csődhelyzetet. A bezárás idejére mindenki megpróbál alacsonyabb költségszintet elérni, sajnos ez az éttermekben akár 80-90 százalékos elbocsátást is jelenthet. A szállodák helyzete kicsit más, ott a karbantartókra ilyenkor is szükség lehet, a recepciósok kevesebben, fél munkaidőben „éjjeliőrködhetnek”, átvehetik a külsős biztonsági erők feladatait, valamennyi takarítás az állagmegőrzéshez is szükséges.

Az újranyitás nehézségei

A szállodák és az éttermek életében az újranyitás még költségesebb is lehet majd, mint a bezárás és a zárva tartás átvészelése – mondja Flesch Tamás. Természetesen nem is fog tudni mindenki újranyitni, vélhetően igény sem lenne egyelőre a régi számban hotelre, étteremre. Budapesten sok olyan hely van, amelyik elsősorban külföldiekre épített, nekik különösen nehéz lesz. Budapesti gyorsétteremben fertőtlenít egy dolgozó nyitás előtt 2020. március 19-én. Március 28-tól kijárási korlátozást vezetett be a kormány, a vendéglátó üzemekben is tilos a tartózkodás, ezért azok az éttermek, ahol nincs kiszállítás, bezártak. Budapesti gyorsétteremben fertőtlenít egy dolgozó nyitás előtt 2020. március 19-én. Március 28-tól kijárási korlátozást vezetett be a kormány, a vendéglátó üzemekben is tilos a tartózkodás, ezért azok az éttermek, ahol nincs kiszállítás, bezártak.

A szektor úgy számol, hogy még a kedvezőbb járványforgatókönyvek esetén sem lesz szeptember előtt sok külföldi vendég. Amikor újra el lehet indulni, az első nehézség a munkaerő újbóli felvétele lehet. Szabad munkaerő valószínűleg lesz a piacon, hiszen sokan a vendéglátó szektorból külföldről is hazajöttek. Bezártak a bécsi, müncheni, londoni helyek, és a magyar pincérek, szakácsok, mosogatófiúk hazaindultak, mert itthon azért olcsóbb az élet, mint jövedelem nélkül dekkolni egy drágább városban. A hazai újranyitást azonban vélhetően nem lehet ugyanazokon a béreken elkezdeni, de ezt majd a piac eldönti.

Felfuttatás

Aki nyitott már éttermet, az tudja, hogy a nyitás, még az újranyitás is nehéz, pénzügyileg, technikailag, marketing-, illetve értékesítési vonalon is meg kell finanszírozni a felfuttatást, a csapatok összeszoktatását. Ha egy csodás napon majd végrevalóban újranyitnak az éttermek, a szállodák, eleinte nem lesznek tele. Amíg fél ház van, az még veszteséges működés, azt is majd finanszírozni kell. Viszont ha a vendéglátás nem indul el a hibernált állapotból a félig hibernált állapotba, akkor soha nem tud a szektor visszaépülni. Ráadásul a lefagyás előtt 6000 új szállodai szoba nyílt volna meg Magyarországon a következő három évben. Lehet, hogy ezekből a fejlesztésekből néhány megáll, de a legtöbb már szinte nyitásra kész. Abban lehet bízni, hogy a magyarok keresletével szép lassan elindul az étterembe járás, a belföldi turizmus, de sajnos azzal is számolni kell, hogy a magyar családok sem arról híresek, hogy több hónapos tartalékaik lennének. Azok közül, akik eddig megengedhették maguknak a vendéglőt, nem lesz mindenkinek elég pénze a nehezebb időszak után, ráadásul egyelőre az élelmiszerárak is felfelé indultak, vagyis nehéz lenne az éttermeknek olcsóbb, becsalogatós áron adni a fogásokat.

Flesch Tamás elmondása szerint a legfőbb éttermi, szállodai, rendezvényszervezői és utazási szervezetek közösen megfogalmaztak egy javaslatcsomagot a kormányzat felé, a tárgyalások alatt erről részleteket nem árult el. Azt azonban mindenki egységesen látja, hogy a legjobban érintett szektoroknak most a legfontosabb elem a munkabér. Ha valamilyen formában a járulékoknál nagyobb mértékben tudna a kormányzat besegíteni a bérhelyettesítésbe, hogy meg lehessen tartani az embereket, ne legyenek ők mind munkanélküli segélyért folyamodó állástalanok, és majd el lehessen kezdeni az újranyitást, akkor a szektor túlélése és újraindulása esélyesebb lesz.


forrás: Index, turizmusonline.hu
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

További hírek; fontos információk

A Siófok sokszínűségét bemutató rovatunkban legutóbb a megújult Sió Welness Medical Beauty szalon tulajdonosával, Illyés Krisztinával és férjével Krichenbaum Pállal készítettünk interjút. A beszélgetés során szó esett a megújult arculatról, az új gépekről és kezelésekről, a koronavírus okozta nehézségekről és a jövőbeni fejlesztésekről, tervekről.

- avagy MIRŐL és HOGYAN írj, hogy eloszlasd a vendégeid utazással kapcsolatos bizonytalanságait
(forrás: szibea.hu)

Az újranyitás kapujában állunk és körvonalazódni látszanak, hogy marketingesként mi most a legfontosabb feladat. Olyan információkkal kell a vendégeket ellátni, amelyek meggyőzik őket arról, hogy a szálláshelyen a nyaralás alatt sem fenyegeti veszély az egészségüket és végre biztonságosan kiléphetnek a négy fal közül.

Siófok Pünkösd hétvégéjén nyitásra készül! Természetesen minden biztonsági előírásnak megfelelve, vigyázva Rátok, de már mindenki készen áll arra, hogy visszatérjen az élet Siófokra.

Az idei tavasz rendkívül nehéz helyzetbe hozta Siófok vállalkozóit is, gyorsan és rugalmasan kellett alkalmazkodniuk a helyzethez annak érdekében, hogy ne álljon meg teljesen az élet. Szerencsére a kitartás és a városi szintű összefogás lassan, de biztosan meghozta gyümölcsét, és az enyhítések után, mostanra már újra nyílnak az éttermek, kávézók, cukrászdák teraszai, rövidesen visszatér az élet Siófok utcáira.

2020. május 9. (szombat) 0 órától május 10. (vasárnap) 24 óráig újra korlátozások lesznek érvényben Siófok területén – jelentette be Facebook oldalán dr. Lengyel Róbert, a város polgármestere.